Az Ellenállás Jogunk és Kötelességünk
Az Apollo 20 expedíció keretében titkos holdmisszióra került sor egy hatalmas, több millió éve lezuhant földönkívüli űrhajó feltárása céljából...
Az expedíció állítólagosan sikerrel zárult...
és nem csak az idegen űrhajót sikerült megtalálni, hanem valami mást is...
Az Apollo-programot eredetileg 20, később költségvetési okok miatt 18 küldetésesre tervezték... Végül 17 küldetést hajtottak végre... Legalábbis így hangzik a hivatalos verzió, azonban többen úgy vélik, egészen más dolgok állnak az Apollo-program utolsó néhány küldetésének törlése mögött...
Egyes kiszivárogtatott hírek szerint 1976-ban az Apollo 20 expedíció keretében titkos amerikai-szovjet holdmisszióra került sor... A misszió nem a NASA, hanem az Amerikai Légierő titkos küldetése volt, ezért nem szivárgott ki semmiféle információ az Apollo-20 programot illetően...
Erről egy rövidebb Videó magyar nyelven: https://www.youtube.com/watch?v=6s8rPLkOJ4k
A titkos holdmisszió során egy idegen űrhajót, és benne egy idegen asztronautát találtak...
Hiteles történet, vagy átverés?
Az ominózus küldetésre végül 1973 augusztusában került sor, amikor is az Apollo-20 legénysége egy orosz, és két amerikai űrhajóssal a fedélzetén egészen pontosan augusztus 16-án leszállt a Holdra, közel az Izsak D kráterhez...
A legénység tagjai voltak többek között: John L. Swiger, Jr. az Apollo-13 korábbi űrhajósa, William Rutledge, az USAF küldetés specialistája, valamint Alekszej Arhipovics Leonov szovjet űrhajós... 144 órát töltöttek a holdfelszínen (és az űrhajó körül, illetve annak belsejében), ez alatt az idő alatt még a Luna-24 által titokban odaszállított szovjet holdjárót is beüzemelték, mely később folytatta a kutatásokat, illetve a magyar Pavlics Ferenc által tervezett holdautó egyik utolsó példányával felmérték a terepet – és az idegen űrhajót...
Különböző felvételeket készítettek – már leszálláskor is – fotók, és dokumentumok tucatjait, melyek mind ugyanarról szóltak: arról a csaknem három és fél kilométeres azonosítatlan objektumról, mely a kráter peremébe fúródva pihent, mintha már több ezer éve ott lett volna... A felvétel, melyet alább is megtalálhatnak az olvasók, nagyon homályos, és nehéz bármit is kivenni belőle, azonban a környezetbe nem illő, henger alakú, hosszúkás tárgyat még így sem lehet szem elől téveszteni. Szabályosnak tűnő minták vannak rajta, melyek egyesek szerint akár írásjelek is lehetnek...
Videó az idegen űrhajóról: Apollo 20 Flyover bef landing
Nem tudni mikor került oda pontosan, és azt sem, hogy egyszerű landolással, vagy kényszerleszállással érte-e el a holdfelszínt, mindössze annyi információmorzsa áll a rendelkezésünkre, amit a felvételről is megállapíthatunk... Egyes kutatók arra következtettek, hogy akár másfél milliárd éves is lehet az űrhajóroncs, ami 3,5 kilométer hosszú, és körülbelül 500 méter magas, vagyis magasabb, mint az Eiffel-torony, és hosszabb, mint a Queen Mary. Alant a méretbeli összehasonlítások mellett láthatunk egy olyan képet is, ami Manhattan területével, és épületeivel összemérve próbálja szemléltetni az idegen űrhajó nagyságát...
Kora alapján tehát matuzsálemnek is mondhatnánk, de nincs kizárva – éppen ellenkezőleg – hogy sokkal modernebb, mint a mi Földi gépeink együttvéve, elvégre egy hosszú űrutazást valósítottak meg egészen elképesztő méretekben, hisz egy ilyen méretű objektumban több száz ember is elférhetne... A felvételt kielemezve feltűnik, hogy különböző számok kúsznak át mintegy árnyékként a képkockákon... Ezek nem képhibák, hanem a szonda ablakán helyet kapó LPD (Landing Point Designator – szabadfordításban leszállási pont jelölő) vonalait, és számait láthatjuk visszaköszönni a filmen...
A videón megemlítik a Vandenberg Légi bázist, ami nagy szerepet játszott a titkos Apollo-sorozat fellövésében, hisz innen indították útjukra az Apollo be nem jelentett utolsó néhány expedíciójának holdkompjait... Ez szintén a teóriát erősíti... A felvétel kapcsán Rutledge megjegyezte – aki egyébként maga is részt vett a programban – hogy a tragikus balesetben megsemmisült Apollo-19, és későbbi társa más-más céllal indultak a Hold felé...
Az Apollo-19 feltehetően a természetes körülményekből adódóan vált egyenlővé a semmivel, tehát nem meghibásodás, vagy egyéb technikai probléma lépett föl, hanem egyszerűen nekiütközött egy műholdnak, vagy egy üstökösnek. Küldetésének fő célja állítólag az volt, hogy az Izsak D kráternél leszállva egy roverrel vizsgálta volna meg az űrhajó tetejét...
A cél ugyanaz volt, akárcsak a landolási helyszín, a felderítés metódusa azonban picit más. Az Apollo-19 és Apollo-20 komoly gondokkal küzdött a dokkolást illetően, s ezt a hibát sosem javították ki igazán. Rutledge magyarázatot adott arra is, hogy miért amerikai-szovjet űrküldetés volt... Szerinte az oroszok valahogy szintén a birtokába jutottak azon információknak, miszerint egy ismeretlen űrhajót talált az Apollo-15 legénysége...
A Luna 15 (Szovjet szonda) 1969-ben csapódott be a Holdfelszínbe a szóban forgó 3,5 kilométeres objektum közelében. Különböző nagyfelbontású térképeket, felvételeket sikerült kinyerni adataiból, amiből megállapították, az űrhajó pontos méreteit, elhelyezkedését. A válasz tehát adott a kérdésre, mindkét fél tudott az idegen jármű létezéséről, végül ez a megosztott tudás közös együttműködést szült...
Még mielőtt azonban rátérnénk arra, hogy bejutottak-e az űrhajó belsejébe, és ha igen, pontosan mit is találtak benne, térjünk ki egy picit a csak „Holdvárosnak” becézett épületegyüttesre, melyet állítólag a roncs közvetlen közelében találtak... A Holdvárost a Földi irányító központban eredetileg „Állomás 1”-nek keresztelték, legalábbis így szerepelt azon teendők listáján, melyet követnie kellett az expedíció legénységének...
A helyszínen jelenlévők szerint azonban a város maga sokkal inkább hasonlított egy fémekből összehordott szeméttelepre, s lényegében egy struktúrát leszámítva – melyet katedrálisnak neveztek el – semmi sem tűnt mérnöki tekintetben épületnek... Az eldobált, földön – vagy inkább holdon – heverő fémdarabkákról fotókat is készítettek, ezt azonban Rutledge nem hozta nyilvánosságra, mert ezekhez az adatokhoz nem fért hozzá... A Holdváros ugyanolyan réginek tűnt, mint az űrhajó, és úgy tűnt, mintha az idegen jármű roncsaiból lenne az egész fölépítve... Rutledge megjegyezte, hogy a rover által készített videón látható városka sokkal nagyobbnak, és magasabbnak tűnik, mint valójában volt...
Egy rövidebb Videó az említett Holdvárosról: Apollo 20 Legacy Part 1 The City
Az idegen űrhajó körülbelül másfél milliárd éves lehetett, legalábbis a küldetés során ezt állapították meg a kutatók, akik különböző mintákat vettek a környékről, és kiderült többek között, hogy az ottani kőzet sokkal mélyebb rétegekben található, tehát csakis a hajó becsapódásakor kerülhettek felszínre... Ráadásul az objektumon meteor becsapódásokat is találtak (melyek a videón is kivehetők), s ezek együttes kalkulációja során következtettek a matuzsálemi korra...
De ami a legérdekesebb az egész ügy kapcsán, s talán a történet tetőpontja is, az nem más, mint amit az űrhajó belsejében találtak... Arról nincsenek konkrét információink, hogy az expedíció bejárta-e a teljes objektum belsejét, vagy csupán véletlenszerűen tártak fel bizonyos részeket, mindenesetre rábukkantak egy később E.B.E. Mona Lisa-nak elnevezett földönkívüli űrhajósnő holttestére, amelyet visszaszállítottak a Földre tudományos vizsgálatok céljából...
Minderről a világhálón tucatnyi kép, számtalan fórum és weboldal létezik, amelyeken rendre fellángol a vita a felvételek hitelességéről... Az alábbi videón szemügyre vehetjük a lényt, melyet később alapos vizsgálatoknak vetettek alá, noha ezeknek a vizsgálatoknak az eredményét máig nem hozta senki hivatalosan nyilvánosságra, mint ahogyan a videót sem, mert az puszta kiszivárogtatásnak köszönhetően került föl a netre...
Videó: Apollo 20 ET Discovered on UFO Craft on Moon at Deporte Crater, Real NASA Photos!
Rézvörös árnyalatú bőr, nagy szemek, szokatlan arcszerkezet, mégis sokkal inkább hasonlít egy emberre, mint egy igazi földönkívülire... Legalábbis azokra a kis szürkékként emlegetett lényekre, melyekkel rendszerint mindenki azonosítja az űrlényeket...
Szemein, és száján csontból készült merevítők voltak, mintha csak egyfajta rituálé részeként temették volna el. Nem tudni, hogy az űrhajón belül pontosan hol találták, sem azt, hogy rajta kívül találtak-e még hasonló holttesteket – vagy inkább múmiákat -, de annyi bizonyos volt, hogy nem evilági lényről van szó, még annak ellenére sem, hogy kísértetiesen hasonlított az emberre...
A rajta lévő ruha rácsos szerkezetű volt. Rutledge már nem volt képes visszaemlékezni arra, hogy ő, vagy Leonov nevezte el a szokatlan teremtést, de fizikai/biológiai paraméterek pontos leírását tárta elénk... Eszerint az űrhajósnő körülbelül másfél méter magas volt, hat ujjal rendelkezett, amiből azt a következtetést vonták le a tudósok, hogy talán az egész matematikájuk a tucaton alapult, mint egyfajta mértékegység...
Nagy valószínűséggel pilóta lehetett, legalábbis az ujjaihoz rögzített szerkezet erről árulkodott, és az orrnyílásaiból kilógó két vékony kábel. Nem volt mély orrlyuka, csak nagyon kicsi, és mikor a szemeiről is eltávolították a merevítőket, valamiféle vérszerű anyag folyt ki a száján, majd lassan megalvadt...
A lény néhány testrésze kifejezetten jó állapotban volt, mint például a haja, vagy a bőre, melyet egy vékony, filmszerű réteg borított. Rutledge állítása szerint a lény nem úgy tűnt, mint aki halott, de biológiailag mégsem élt... Különféle felszerelésekkel arra következett végül, hogy az űrhajós bizonyos életjeleket ad, ami bizarr, és egyben nyomasztó felfedezés volt számukra, de ennél többet nem volt hajlandó elárulni...
Egy második testet is találtak a hajóban, azonban ez olyannyira szét volt roncsolódva, hogy csak a fejet vitték vissza vizsgálatokra. Kékesszürke színű volt, a szemek alatt különös mintázatok feszengtek, és egyfajta pánt ölelte körbe a fejet, amin semmiféle írásjel nem volt... A pilótafülke tele volt hatszögletű, összevissza tekergő csövekkel, és különféle írásjelekkel, melyeket nem tudtak azonosítani... A lénynek egy harmadik szemet is festettek, mintha csak hindu vallású lett volna. Erről a felvételről, illetve holdvárost bemutatóról valójában senki sem tudja, hogy hol készültek, így hitelességük is megkérdőjelezhető...
Az Apollo-11 űrhajósai készítettek egy olyan rejtélyes felvételt, amin egy szivar alakú, fényes objektum látszik, amint elhalad a Hold felszíne felett... Az űrkomp antennái ráadásul automatikusan ráfordultak erre az azonosítatlan repülő tárgyra... A NASA-nak számos, a hivatalos archívumban is megtalálható anyaga van azonosítatlan objektumokról, melyekről a legtöbben valóban úgy tartják, hogy nem lehetnek mások, mint földönkívüliek... Hivatalos magyarázat azonban sohasem született ezekkel a felvételekkel kapcsolatban...
Az Apollo-20 teória tehát szép, érdekes, és egyben hajmeresztő, a tudományos fantasztikum, és a sci-fi filmek világát is kimeríti, de vajon mennyi az igazságtartalma? Valóban lehetséges volna, hogy egy idegen űrhajót találtak a Holdon, melyet mindeddig teljes titokban tartottak?
A kérdés az: tényleg megtörtént az Apollo-20 holdmisszió?
(Forrás: Paranormal.hu)
Az Ellenállás Jogunk és Kötelességünk